Egy négylábú befogadása mindenképpen tervezést igényel. Általában az emberek tudatosan készülnek az örökbefogadásra, de sok esetben ez annyiban merül ki, hogy megveszik a tápot, a nyakörvet, csipogós játékokat, egyebeket. Fontos viszont, hogy ne csak tárgyakkal készüljünk fel a kölyök fogadására, ugyanis a kezdeti idők rendkívül meghatározóak abban, hogy milyen lesz a kutya felnőtt korában.

Gyakori tévhit, hogy a nagyobb kutyust már nem lehet nevelni, tanítani, esetleg leszoktatni különböző szokásokról. Természetesen ezek mindegyike lehetséges, viszont jóval nehezebb feladat, mintha már az elejétől tudatosan nevelnéd.

Fontos leszögezni, hogy akinek még nem volt kölyökkutyája, annak sok esetben meglehetősen nehéznek tűnhet a feladat, hiszen nagyjából ahhoz tudnánk hasonlítani, mintha kisgyerek jönne a házhoz: rengeteg odafigyelést és türelmet igényel, folyamatosan tanítani kell, illetve megismertetni vele a világot, valamint családunk működési rendjét. A legfontosabb ilyenkor az, hogy semmiképpen ne ess pánikba.

Első lépésként vedd figyelembe, hogy minden kutya más. Fajtánként nemcsak a külső megjelenésükben különböznek, hanem abban is, hogy milyen genetikailag öröklött tulajdonságai vannak.

Ne támassz felé túl nagy elvárásokat! Ha esetleg hangosabban beszélsz hozzá, ő legfeljebb annyit érthet, hogy valami miatt dühös vagy, de nem fogja tudni, hogy azért beszélsz így, mert megrágta a bőrhuzatot. Ilyen helyzetekben mindig gondolj arra, hogy egy babától se várjuk el, hogy rögtön értsen mindent.

Légy tekintettel a kutyád mozgásigényére, ami többek között a fajtabeli tulajdonságaitól függ, valamint minden kutyusnak megvan a saját személyisége is, tehát általánosságban azt mondhatjuk, hogy erre nincs egzakt recept. Tapasztald ki, hogy a tiédnek mennyire van szüksége, és fontos, hogy már az elejétől, hiszen nincs jó hatással a személyiségére, ha nem kötöd le rendszeresen a figyelmét mozgással, játékokkal.