Sok gazdi találkozik azzal a problémával, hogy otthon hagyott kutyája ugat, visít, vonyít, rombol, hazaérkezésünkkor „nem fér a bÅ‘rébe”, esetleg bevizel. A probléma megnevezése a szeparációs szorongás.
A kutyák falkaállatok, falkában, vagyis csapatban érzik jól magukat. Egyes kutyák az egyedüllétet nem tudják elviselni. Ez egyrészt azért lehet, mert félnek egyedül és tartanak attól, hogy gazdijuk nem tér vissza, falkájuk elhagyta Å‘t.
Más részt az is lehet, hogy minket féltenek, nehogy valami bajunk essen a nagy ismeretlenbe, ahol nem tudnak ránk vigyázni.
Fontos megértetnünk kedvencükkel, hogy biztonságos helyen van és mi mindig hazatérünk hozzá.
Kezdetben rövid idÅ‘re, csak 1-2 percre hagyjuk magára, majd térjünk haza, de ne foglalkozzunk vele. (Azért hogy érezze nem Å‘ a legfontosabb a csapatunkban és azzal, hogy elmentünk majd haza jöttünk nem történt semmi különös dolog.)
Fokozatosan növeljük az idÅ‘t, de esetenként térjünk vissza rövid eltávozást követÅ‘en. (1-2 perc, 5 perc, 15 perc, 30 perc, 1 óra, stb.)
Ennek alapján fokozatosan hozzászoktatjuk kutyusunkat az egyedülléthez.
Legyünk türelmesek a várt siker lassan, de biztosan el fog jönni.
Kiss Tamás
KutyakiképzÅ‘
